BONSAI ÜLTEŐ KÖZEGEK, AZ AKADAMÁTÓL A LÁVA GRANULÁTUMIG I. : AZ AKADAMA

Bonsai ültető közeg, bonsai föld, bonsai talaj, bonsai földkeverék, bonsai ültető közeg keverék, bonsai föld mix, bonsai ültető…  A számtalan meghatározást kiérdemelt és számtalan elnevezést magán viselő közeg, melybe ültetve tartjuk és tartjuk meg bonsai fáinkat, sok vita és publikáció kereszttüzét megjárta már. A kérdés mindig jogos, fontos és megkerülhetetlen, mibe ültessük szoba bonsaijainkat, bonsai fáinkat? Mibe ültessük yamadorinkat, mibe ültessük kusamononkat, shitakusánkat? Mibe és miért ültessünk? Mi a legjobb és mi a legfontosabb szempont? Egyáltalán: Mi az, hogy BONSAIFÖLD??? Ezeket a kérdéseket, a hazai bonsai kultúra képviselői évtizede fejtegetik fórumokon, szakcikkekben és fejlesztgetik, pontosítják az ezekre adható válaszokat. Ez fontos is. Minden tapasztalat leírása és minden tapasztalat publikálása hozzáad a témához. Mielőtt részletesen belemennénk a témába, előre bocsájtom, hogy ezen közvetetten bonsai témájú  cikk célközönségének elsősorban azokat „ szemeltük ki ”, akik nem avatott „ közegszakértők ”,  nem „ hivatásos bonsaiosok ” de bonsai kedvelők és szívesen foglalkoznak a ( gyakorlatban is ) bonsai tartással.

Még egy gondolat, mielőtt belekezdhetnénk az olvasásba. A cikkben általunk említett bonsai ültető közegek kérdéseire adott válaszaink nem pusztán elméleti feltételezések. Nem is tudományos publikációt igyekszünk bemutatni. Egyszerűen egy több mint két évtizedes tapasztalatot mutatunk be, mely tapasztalat továbbadásával számotokra is egyszerűsödhet a bonsai tartása.

AKADAMA - GYAKORLATILAG…

Elsőként az akadama néven ismert, időnként bonsai föld – akadama néven is emlegetett közegről tennénk említést. Ez a közeg egy igen sok oldalú bonsai tartásra, bonsai termesztésre is szolgáló  közeg. Az akadama szerkezete, anyaga és szemcsenagysága miatt számtalan félreértést szenved el. A helyzet külön érdekessége, hogy pontosan az anyaggal szemben felhozott ellenérvek azok, melyek az akadama mellett érvelnek a gyakorlati bonsai tartást illetően. Az akadama szerkezete és szemcsetulajdonságai miatt képes a bonsai tartást hosszútávon lehetővé tenni. Hogy érthetőbb legyen a dolog, a bonsai igényei felől fogjuk most megközelíteni a kérdést.

- AKADAMA KONTRA ÖNTÖZÉS ÉS TALAJNEDVESSÉG

Szokták mondani, hogy az akadama nem tartja meg a nedvességet. Ez úgy igaz, hogy az öntözéskor a bonsai tálba érkező vízből annyit szív magába, amennyit fel tud venni, a többi vizet pedig átengedi és az távozik a bonsai tál vízáteresztő nyílásain . Ez jól is van így, mert maga az akadama kell nedves legyen, nem a szemcsék közt kell legyen víz. A szemcsék közt megrekedő vizet pangóvíznek nevezzük. A pangóvíz gyökérrothadáshoz, gyökérpusztuláshoz vezet, jelenléte mindenképpen kerülendő! A gyökérzetnek a nedves akadamából kell elszívnia a nedvességet ( így nedvességhez is és levegőhöz is tud jutni ), nem pedig vízben állva felszívni azt.

- AKADAMA KONTRA NYÁR

Nyáron erős a nap, pillanatok alatt száradhat ki, szárad át a bonsai ültető közeg. Ez egyszerű tény. Szokták ezt a problémát, jelenséget érvként felhozni az akadama használattal szemben, mondván, hogy az akadama nem tárolja a vizet. Ezzel kapcsolatban egy apró, de fontos momentum, ha a bonsai ültető közeg bent tartaná a vizet a szemcsék között, tehát nyári melegben pangó vízzel lenne kénytelen élni egy bonsai, akkor nem csak a gyökérrothadás indulna meg, de meg is főne a gyökérzet az ilyen közegben. Köztudott, hogy nyáron többet kell locsolni a növényeket, mert többet párologtatnak, ennél fogva több vizet is igényelnek, mint ahogy mi magunk is több folyadékot vagyunk kénytelenek fogyasztani kánikulában. Egyszóval az öntözésre oda kell figyelni nyáron (nem csak az akadama és nem csak a bonsaiok esetében ) !

A nyári „ bonsai aszállyal ” szembeni védekezésre is van mód. Kell is védekezni ellene, például árnyékolással, esti, vagy kora reggeli öntözéssel, ( ha mód van rá )csepegtetéses öntözéssel, a bonsai talajfelszínének takarásával ( pl. Sphagnum mohával, egyéb mohával ), stb…  Az akadama egyébként jól láthatóan jelzi, nedves – e a bonsai ültető közeg, vagy esetleg öntözést igényel már. A száraz akadama világos barna színű, míg a nedves akadama sötét barna színben jelenik meg.

-  AKADAMA KONTRA TÉL

Ősz – Tél, hideg, nagyon hideg, fagy, tartós és kemény fagy. Egy gondos bonsai kertész mindent elkövet a bonsai téli védelme érdekében. A bonsai ültető közeget önnmagában nem kéne védeni, hiszen nem élőlény. Mégis, a bonsai teleltetésével egyben a bonsai ültető közeget is védjük, kell is, hiszen ebben él viszont a bonsai teljes gyökérzete és az esetleges szimbiota gombák. Az alapos takarással is csak ritka és kivételes esetekben lehet teljesen elkerülni a teljes fagymentességet. Viszont jelentősen csökkenthető  az átfagyott órák száma, amit a bonsai földlabdája el kell viseljen. Jelentősen csökkenthető az a szám, ahányszor a bonsai földlabdája felenged és visszafagy egymás után. Mi történik ilyenkor az akadamával? Errodálódik. Ezért kell megfelelő takarással teleltetni a bonsait. Megfelelő bonsai teleltetéssel, a mi éghajlatunkon az akadama erózió mértéke elhanyagolható!

- AKADAMA KONTRA BONSAI TÁPANYAG KÉRDÉS

Szokták mondani, hogy az akadama nem tartalmaz semmilyen tápanyagot a bonsai számára. A bonsai ültető közegek használatának egyik sarkalatos pontja a tápanyag tartalom. Pontosítva a mondanivalót, a bonsai tartás egyik sarkalatos pontja a bonsai tápanyaghoz juttatása. Mivel a bonsaiok tápanyag igénye rendkívül összetett kérdéskör, ezért célszerű praktikusan hozzáállni a kérdéshez. A bonsai olyan tápanyaghoz jut, amilyet adunk neki. Ha meg mindenképpen adunk neki tápanyagot, akkor nem szempont, hogy a közeg eredendően tartalmaz – e tápanyagot vagy nem. Annál is inkább így van ez, mivel a bonsai tartás egyik praktikus momentuma, a steril közeg alkalmazása. Ez a bonsai öntözése, a bonsai átültetése, a bonsai teleltetése, a bonsai gyökérzetének egészsége érdekében legalább annyira fontos, mint a bonsai megfelelő tápozása érdekében. Innentől  kezdve, inkább az a kérdés, mivel tápozzuk bonsaiunkat?

- AKADAMA KONTRA KEZELHETŐSÉG

Az akadama kezelhetősége alatt, a bonsaijal való foglalatoskodás közbeni kezelhetőséget értjük. Gondolva itt az átültetésre, az átültetés közbeni gyökérlabdából való eltávolíthatóságára, a bonsai gyökérmetszése közben a bonsai szerszámok élére kártalan hatására, adagolásra, más közegekkel való keverhetőségre, nedvességi állapotának szemrevételezhetőségére. A felsorolt szempontokat végiggondolva, nem nagyon tudunk olyan szemcsés steril közeget említeni az akadamán kívül, melyben -  önmagában,  tisztán alkalmazva azt -  a bonsait praktikusan és biztonságosan tarthatjuk hosszútávon.

AKADAMA KONTRA BONSAI GYÖKERE

A bonsai gyökerének a bonsai ültető közeggel szemben támasztott  igényei nagyvonalakban :

-          Laza állag. – Az akadama rendelkezik ezzel a tulajdonsággal.

-          Jó puffer kapacitás. – Az akadama rendelkezik ezzel a tulajdonsággal.

-          Magas vízáteresztő képesség.  – Az akadama rendelkezik ezzel a tulajdonsággal.

SZEMCSEMÉRETEK

Az akadama bonsai ültető közeg, több féle szemcsenagyságra osztályozva kapható. A mame és shohin méretektől kezdve, egészen a legnagyobb méretű bonsaiokig tudunk találni ideális szemcsenagyságú akadamát.

- shohin akadama : Mame és shohin bonsaiokhoz, kokedama készítéshez,  shitakusa ültetéshez, kusamono ültetéshez. Bonsai kiállításra való készülődéskor, a bonsai talajfelszínének esztétikus takarásához, kidolgozásához.

- normál szemcsenagyságú akadama : Általános használatra, bonsai ültetéshez, bonsai talajkeverékek készítéséhez.

- közepes szemcsenagyságú akadama : Nagyobb méretű bonsaiok ültetéséhez és yamadorik konténerezéséhez, nevelő edénybe ültetéséhez használható.

- nagy szemcsenagyságú akadama : A legnagyobb méretkategóriájú bonsaiokhoz, nagy méretű yamadorikhoz és alakfákhoz, niwakikhoz használatos bonsai ültető közeg.